- Lófaszt! - repdes a szitok a nyár nyitott ablakain át a teraszig, ahol egy széken ülök. It hasn't been transferred...fogalmazok az asztal terjedelmén részletes kérvényt, címzett egy halifaxi bank. Kanadából hazaköltözött magyar nyugdíjas esztergályos a megbízó.

- Persze, persze, mesélj csak te paraszt! - dörgöli fülemet újabb dörgedelem, kísérik csapódás és csalinkázó közeledés, - Ezt hallgasd!- veri a verandát rokonom csörtéje.

...a part of my pension - hátráltatja haragja oka, valami fészbukos komment, írásomat.

Énekli, énekli, - Hát tudod, majd pont egy ilyen, egy ilyen - ég a refrén nótáján -, vakerál nekem, egy ilyen Kelep Elek, vagy mi a szar a neve - akasztja meg muzsikáját a telefonjára nézés.

Ujjaim doboló unalma billentyűzetről a magyar nyelvű kézírásos jegyzetemre lép, - Írnék - fordul testem a családtag felé -, te ha jól emlékszem ribizlit szedni akartál - emlékezteti őt belenyugvó hangulatom -, ehelyett felesleges dologgal hergelteted magadat.

- Egy ilyen kamuprofil! - tölti a tornácot ária.

Visszatér törzsem a laptopfényhez, for two months - rándul kezem.

- Emlékszel Németh Jucira? - kérdem, keresi  szemem a jegyzet következő javát.

Széket választ a düh, - Hülye paraszt - feleselget mobiljához -, aha, mi van vele?

- Kedves volt mindenkihez, rosszat nem mondhattunk róla - Although in April... - íródik a sorkezdet -, aztán kiderült, hogy a munkahelyén nyolc éven keresztül sikkasztott - pillantok földimre, közérzete dohogását telefonján harcolják ujjai.

Tán rám is mérges, a Hogyan jön ez most ide?-kérdése pattogós.

- Felidegesít egy éteri ismeretlen, aki mellesleg lehet igazat ír, miközben egy húsvér ismerős előttünk zajló élete volt a kamu.

...it was written about change...