- Fél. Ezért ti negyed. Nem akarom, hogy együtt fussatok be, vagyis ő és a tortával ti az ajtónál találkozzatok, mire ő hazaér, várja a torta már a helyén.

Röhécsel a telefon, - Jajj, te olyan, de olyan komolyan veszed ezt az egészet - égeti az étert megvetése -, lufikkal aggatod tele a házat, időpontozol, nem hiszem, hogy odaérünk negyedre, borzasztó nagy ügyet csinálsz belőle, mintha a világ is bedőlne.

Ismerem már ezt a kedvességét, nem csodálnám, tömegbalesetet ha mondvacsinálna a sztrádán, csak legyen kifogása a késésre, az ünnepelt legyen őérte...

- Ahh, bírlak - sóhajt belőlem a szatíra -, akkor sem lenne igazad, elárulom, ha kerek negyvenet mutatna a kalendárium, de még csak kiskorú, gyerekhez méltóan szülinapozzon, bár tudom, neked az a nagy ügy, amikor akciós a koton...és amúgy is, nap mint nap lenyomja az embert a mocsok, szóval a lufi és egyéb csipcsup, ami győzelmet okoz...